Az otthonfelújítási támogatás nemcsak feltételeiben, de finanszírozásában is eltér a mozgássérült emberek által ismert lakásakadálymentesítési támogatástól. Míg utóbbit a munkálatok megkezdése előtt kell igényelni, addig az otthonfelújítási támogatás utólagos kifizetéssel történik a számlák bemutatását követően. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy utólagos támogatásról van szó, az igénylőnek kell megelőlegeznie a felújítás költségeit, és a számlák összegyűjtése után benyújtani a kérelmét.

Kik vehetik igénybe az otthonfelújítási támogatást?

A támogatást a legalább egy gyermeket nevelő vagy váró szülő, illetve szülők – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelhetik, egy alkalommal.

Fontos feltétel, hogy a szülőnek, vagy a szülők egyikének egy éve fennálló, folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya legyen (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerint biztosítotti jogviszonya).

A szülő, illetve kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezzenek, és ebben az ingatlanban legalább egy éve legyen a bejelentett lakóhelyük. Újonnan vásárolt felújítandó lakás, illetve ház esetén az egyéves bentlakási idő feltételnek nem kell teljesülnie.

További feltétel még a köztartozásmentesség.

A támogatást igényelhetik házaspárok, élettársak és azok is, akik egyedül nevelik a gyermeküket, gyermekeiket. Ha elváltak a szülők, külön élnek és megosztva nevelik a gyermekeiket, akkor fele-fele részben (fejenként 1,5-1,5 millió forintig) igényelhetik az otthonfelújítási támogatást, de volt házastársak lemondhatnak a támogatásról a másik javára. Ha a két szülő közül csak az egyik neveli a gyermeket, gyermekeket, akkor ő jogosult a támogatás igénybevételére.

Ki tekinthető gyermeknek az otthonfelújítási támogatás szempontjából?

Gyermeknek minősül:

– a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően,

– valamint a vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermek, aki

• a 25. életévét még nem töltötte be és szüleivel még együtt él, vagy
• a 25. életévét már betöltött „megváltozott munkaképességű” személy.

A 25. életévét betöltött „megváltozott munkaképességű” gyermek szülője akkor jogosult támogatásra, ha gyermekének otthoni ápolása miatt gyermekek otthongondozási díjában részesül.

A támogatást igényelheti a kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.

Hogyan lehet a támogatást igényelni?

A 2021. január 1-jét követően elindult felújításoknál lehet élni a támogatás lehetőségével, mely anyagköltségre és munkadíjra egyaránt fordítható, fele-fele arányban. A felújítás során összegyűjtött számlákat a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani, amely a kifizetett költséget utólag fizeti vissza. A támogatás legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,

• az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen,
• postai úton vagy
• személyesen a kormányablaknál nyújtható be.

Milyen munkálatokra lehet fordítani ezt az otthonfelújítási támogatást?

Az otthon felújításához kapcsolódó valamennyi munkára felvehető, kül- és beltéri munkákat is el lehet számolni. Ezek a következők:

• víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
• fürdőszoba, illetve WC létesítése vagy felújítása,
• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• külső nyílászáró (ablakok, bejárati ajtó) cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése, égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje, napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• belső tér felújítása, ideértve lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és – dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
• a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
• kerítés építése, gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
• terasz, loggia, erkély, elötető építése, térburkolat készítése, cseréje, télikert kialakítása.

Az akadálymentesítés körébe tartozó munkák:

• lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
• elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
• kaputelefon beszerelése,
• korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
• ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
• beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
• különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
• higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
• felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
• elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
• lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

A kérelemhez milyen dokumentumot, igazolásokat kell csatolni?

A támogatás elbírálásához csatolandó legfontosabb dokumentumok:

• egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés (részletesen meghatározza a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját),
• a 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített, az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,
• az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
• a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás,
• életévét betöltött gyermek esetén megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló, orvosszakértői szerv által kiállított igazolás, vagy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat, a vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat vagy a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat,
• a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,
• mozgáskorlátozott személy esetén a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok vagy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosság minősítésére vonatkozó nyilatkozat arról, hogy az igénylő vagy gyermeke mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,
• a személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély,
• a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.

Az összegyűjtött számlákat a munka befejezését követően 60 napon belül kell eljuttatni a Magyar Államkincstárhoz, mely 30 nap alatt bírálja el a támogatás kifizetését. Pozitív elbírálást követően 5 napon belül utalja ki a támogatási összeget. A felújítási munka megtörténtének ellenőrzését a Kormányhivatal végzi, ennek keretében megvizsgálják, hogy ténylegesen megvalósult-e az a felújítás, amelyre a támogatást igénybe vették.

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként

– az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,

– az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és

– a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

10.számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

Forrás: MEOSZ, 2020. november 30.