Sok tízezer mozgáskorlátozott ember tapasztalja, hogy mennyire nem akadálymentes épített környezetünk. Gyakran sem régi, sem felújított, de még a frissen épített épületek sem megfelelőek: magas padkák, használhatatlan rámpák, beragadt lépcsőjárók, szűk bejáratok, eltorlaszolt folyosók és szűk akadálymentes vécék – ezek sajnos rendszeresek az ország minden részén.
Az akadálymentesítés emberi jogi kérdés, amire a MEOSZ többször felhívta a kormány, önkormányzatok, közlekedési vállalatok és az ENSZ figyelmét is. Mostani kiadványunkban azonban nem jogi, hanem mérnöki szempontból értékeltük a helyzetet. Seprődi-Egeresi Márta mérnök szakember tollából olyan jelentés született, amely bemutatja, hogyan lehet közpénzből akár jó, akár rossz megoldásokkal felújítani vagy megépíteni egy épületet.
Az „Akadályokat építünk?” című kiadványunk az ország 10 településéről hoz példákat. Vasútállomás, kormányhivatal, iskola, óvoda, sportcsarnok, orvosi rendelő, egyetem, tanösvény és múzeum példáján keresztül mutatja be, hogy az akadálymentesítés hiánya mennyire használhatóvá vagy éppen mennyire használhatatlanná teszi az épített környezeteket. Egyetlen fillérnyi közpénznek sem lenne szabad használhatatlan épületekre mennie.
Kiadványunk bizonyítja: az akadálymentesítés általában és elsősorban nem pénzkérdés, hanem szakértelem, odafigyelés, és a már jogszabályban létező szabályok betartásának kérdése.
Forgassák Önök is a kiadványt, és juttassák azt el helyi önkormányzatoknak, hatóságoknak, intézményfenntartóknak.
Letölthető:
A kiadvány megjelenését a Visegrádi Alap támogatja.
Forrás: MEOSZ, 2022. április 26.
|
A honlap a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával készült! 
